2017. május 6., szombat

Páratlan felfedezés oldhatja meg a Biblia egyik legnagyobb rejtélyét

Rendkívüli dél-izraeli felfedezés deríthet fényt a Biblia egyik legnagyobb rejtélyére, az Ószövetség talán leghírhedtebb és legtitokzatosabb népe, a filiszteusok eredetére. Az ősi Askelón, a Kr. e. 7-12. századi közötti egyik legfontosabb filiszteus város falain kívül feltárt nagy temetőhöz hasonlót a régióban korábban még nem találtak.  

Az Ószövetség „gazemberei”

Míg több mint egy évszázadnyi kutatás elég volt ahhoz, hogy azonosítsák a filiszteusok öt legnagyobb városát és a kultúrájukra jellemző leleteket, eddig mindössze néhány filiszteus temetkezést tártak fel – olvasható a National Geographic cikkében. Egyszerűen fogalmazva, a régészek rengeteg edényt találtak, de csak nagyon kevés embert. A nemrég feltárt, 211, Kr. e. 8-11. századi emberi maradványt tartalmazó temető feltárásával azonban lehetővé vált a régészek számára, hogy válaszoljanak a filiszteusok eredetét és a helyi kultúrához való asszimilációjukat firtató kérdésekre.

Lawrence Stager, a Leon Levy-expedíciót, vagyis az Askelónban folyó ásatásokat 1985 óta vezető régész, a Harvard Egyetem professor emeritusa szerint a filiszteus központokban feltárt temetők hiánya egészen eddig a felfedezésig nem tette lehetővé, hogy pontos képet fessenek az ókori nép temetkezési rítusairól. Assaf Yasur-Landau, a Haifai Egyetem régésze szerint a kutatók annyira kétségbeesetten kerestek – sikertelenül – sírhelyeket, hogy már azzal viccelődtek, a vikingekhez hasonlóan bizonyára a filiszteusok is a tengerbe temetkeztek.

A filiszteusok az Ószövetség leghírhedtebb „gazemberei” közé tartoznak. Az Ótestamentumban hangsúlyozottan „körülmetéletlenekként” megjelenő, az izraelitákkal folyamatosan hadakozó, és egy időre még a Frigyládát is megkaparintó nép a mai Dél-Izrael parti területeit – a Gázai-övezetet is beleértve – tartotta ellenőrzése alatt. Filiszteus volt többek között Delila is, aki elárulta Sámsont, és levágta a testi erejét adó haját, de szintén a filiszteusok közül került ki Góliát is, aki elől Saul király katonái a sátraikba menekültek vissza, és akit végül Dávid egy parittyával terített le.
Az első, filiszteusokhoz kapcsolódó régészeti lelet a Kr. e. 12. századra datálható. Régióba történő érkezésüket egy – ahogy Stager fogalmaz –, a helyi lakosságéhoz képest „rendkívül különböző kultúra” felbukkanása jellemezte. Ennek része volt az ókori Görögországban megfigyelttel szoros párhuzamba állítható edényművesség, az Égei-tenger partvidékén jellemző írásfajta használata, valamint a disznófogyasztás is (és alkalmanként még kutyát is felszolgáltak). Az Ószövetségben számos helyen említik, hogy a „betolakodók” Kaftór szigetéről, vagyis a mai Krétáról jöttek.

Számos kutató kapcsolatot vél felfedezni a tengeri népekkel, ókori népek azon titokzatos csoportjával, amely elsősorban a Földközi-tenger keleti partvidékén a Kr. e. 12-13. században zajló fosztogatásairól vált ismertté. Egy III. Ramszesz fáraó thébai halotti templomában található dombormű, amely az uralkodó Kr. e. 1180 körül a tengeri népek ellen vívott csatáját örökítette meg, számos törzs nevét, többek között a jellegzetes fejfedőt és szoknyát viselő „peleszetekét” is felsorolja, akik feltehetően azonosak a filiszteusokkal.  
Ebben az időben a peleszetek Askelónban vagy környékén telepedhettek le, amely ekkor már évszázadok óta egy fontos kánaánita kikötő volt a Földközi-tenger térségében. A filiszteusok öt városa közé tartozott még emellett Asdód, Ekron, Kirját Gát és Gáza is. A tengeri népek otthonának kérdését hasonló homály fedi, mint a filiszteusok eredetét, így azok a kutatók, akik összekötik a fosztogató peleszeteket a filiszteusokkal, most joggal vélik úgy, hogy a nemrég feltárt temető ezen régészeti rejtély feltárásában is segíthet.

Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze – aki saját elmondása szerint a tengeri népek rejtélyének feltárására költené a pénzt, ha valakitől egyszer kapna egymillió dollárt – szerint az Askelónban kutató régészek megütötték a jackpotot. Más szakértők azonban úgy vélik, a filiszteusok titkának megfejtése nem ennyire egyszerű. A Kirját Gát-i ásatásokat két évtizeden át vezető Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régésze inkább egy „kusza”, különféle, a Földközi-tenger partvidékének számos régiójából érkező csoportokból – többek között kalózszerű tevékenységet folytató férfiakból – álló kultúra képviselőiként tekint rájuk, akik bizonyos idő alatt telepedtek le a helyi kánaánita lakossággal együtt. Maeir is úgy véli azonban, hogy az askelóni temető fantasztikus felfedezés, mivel  segíthet a filiszteusok eredetét és más kultúrákkal való kapcsolatát taglaló kérdések megválaszolásában.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése