2017. január 25., szerda

Túlpörögtem volna?


Kitollászkodtam az ágyból hajnali fél négy körül. Nem is...Kipattantam! Nem voltam álmos egy szikrányit sem.
Megszokásból lefőztem a kávémat és egy cigi mellett elmélkedve megittam. Közben kattogott az agyam hogyan tovább ilyen korán?
Nosza! Kenyérsütés. Liszt tálba bele élesztő futkározásra ítélve. Ugye erre várni kell,ezért ide vágódtam a gépemhez.
Megnéztem a kovászt...Remek! Akkó mostannék egy ki kézimunka,dagasztunk. Imádok gyömöszkölni! Mikor kész lettem,ráparancsoltam a tésztára:Na most aztán dagadsz mint én de erőst! Mosogattam egyet és gondoltam főzök még egy pörögni valót csak úgy megszokásból.
Jó az meg kell is! Csönd és nyugalom...Ilyenkor munkára fogom a szürkeállományomat mert ugye trenírozni kell azt is nehogy má a Cavintonra szoruljak!
Mosógép indít és úgy döntöttem lelépek a spárba. Rosszul is lennék ha nem költhetném a kis pénzecskémet!
Beöltöztem eszkimónak és útnak eredtem. Jó sötét volt és igen csak pilácsoltam nehogy jégre fussak mert akkor repülést is megtanulom. A kutya nem volt szinte az eladókon kívül. Korán volt még. Ilyenkor szeretek menni mert nem kell kerülgetni senkit. Illetve szeret a nyavalya mert nagyon utálok boltba menni. Most muszáj volt.
Hazaérvén pakolás és kézpucera. Megejtettem az újra dagasztást és bé a tepsibe a napi betévő. Én ugyan nem tudom mikor ettem utoljára kenyeret mert mióta vissza vettem az abrakomon,alma,narancs és joghurt lett az ideálom. Persze...Egy frászt! Kezdem megutálni őket de vasárnaponként szabad a gazda napot tartok. Eszem amit főzök.
Ma székely káposztát gányoltam össze apróra vágott csülökkel. Holnap is azt eszi a társaság.
Desszertnek sütök túrós palacsintát. Abból viszont tuti eszek!!!! Mást nem de azt igen.
Ma oly vidámságos és fürge voltam hogy néha azt hittem lehagyom magamat a sietségben. Nem tudom minek kellett kapkolásznom de nem bírtam magammal.
Az lett a dal vége,11 előtt végeztem mindennel. Még egy kis lakás pucerát is megejtettem közben. No kezdtem elpilledni....Mikor? amikor idejöttem a géphez.
Gyorsan megettem két narancsot mert míg pucolom tán észhez térek.
Nem mondanám hogy feldobtak de legalább jó ragadós lettem tőlük. Viszont volt egy hasznom.
Belassítottam magam... Minek itt loholni? Tű és cérna elő és varrtam egyet jókedvemben.
A pörgés leállt a jó kedv maradt. Ez az igazi! :)))

By Vadász Ili

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése