2017. január 8., vasárnap

Idegenek, óriások vagy ördögi lelkek építették? Íme, Sacsayhuamán.

Sacsayhuamán egy, a külföldi turisták számára kevésbé ismert, ám titokzatosságát illetően a Nazca-vonalakkal és az egyiptomi piramisokkal vetekedő falkomplexum a perui Cuzco városának északi határánál. Az Inka Birodalom egykori fővárosával, Cuzcóval egyetemben a fal 1983 óta a Világörökség részét képezi, arra azonban máig nem derült fény, hogy a kereket sem ismerő inkák miként voltak képesek felépíteni.
Az inkák titokzatos labirintusa

Mint megannyi korabeli inka építmény, Sacsayhuamán is hatalmas, formára vágott kövekből épült fel, mindennemű kötőanyag nélkül, egymáshoz olyan szorosan illeszkedve, hogy egy vékony papírlapot sem lehetne közéjük csúsztatni. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy a fal túlélte a pusztító cuzcói földrengéseket.

A fal egyes részletei egy, a város fölé magasodó dombon helyezkednek el teraszos elrendezésben, nehezen áthatolható labirintusként, épp ezért valószínű, hogy egykor erőd funkcióját töltötte be az építmény, mely a várossal együtt a magasból egy pumát rajzol ki - az elméletek szerint Sacsayhuamán jeleníti meg a szent állat fejét.
Mindemellett a történészek úgy vélik, a falrendszernek rituális szerepe is volt - jelentése is A Nap háza -, és egy Nap-templomot is magában foglalt.
Sacsayhuamán a századok során számos ütközet színhelye volt, azonban sorsát az inkák spanyolok általi leigázása pecsételte meg.

A spanyol invázió után a helyet kőforrásként használták, néhány év leforgása alatt számtalan építményt romboltak le, hogy azok építőanyaga a gazdag spanyol telepesek házait gazdagítsa.

Nem véletlen azonban, hogy Sacsayhuamán nagyobb része még napjainkban is áll: hatalmas köveit a spanyolok sem voltak képesek megmozdítani.


Máig rejtély, kik építhették

Sacsayhuamánt ma a turisták főként a dombról nyíló gyönyörű kilátás miatt keresik fel - a hely 3555 méter magasan a tenger szintje fölött van, így valójában magasabban, mint a Machu Picchu -, és kevesen tudják, hogy jelentőségét sokan olyan misztikus helyekéhez hasonlítják, mint a gízai piramisok vagy a Stonehenge. Mindezt gigantikus, embertelen méretű köveinek köszönheti, melyek kapcsán nem egy kutató kételkedik abban, hogy a falakat az inkák építették.
A kövek átlagosan 50 tonnát nyomnak, de nem egy közülük meghaladja a 120 tonnát is, így kifaragásukhoz és megmozdításukhoz szinte földöntúli erőt kellett kifejteni - előbbi a modern korban sem lenne egyszerű. Maguk az inkák azt mondták a spanyoloknak, a falat nem ők, hanem a városuk területén egykor élő óriások építették, az ideérkező spanyol krónikaírók és hittérítők pedig egyenesen ördögi lelkek, illetve démonok művének tartották a falrendszert
Nem véletlen, hogy mindezek kapcsán sokan a földönkívüli teóriákat is bevonták a magyarázatok körébe: Erich von Däniken például egyértelműnek tartja, hogy a földönkívülieknek is köze lehetett az építményhez, csakúgy, mint az egykori birodalom számos pontjának esetében.


(via)


1 megjegyzés:

  1. SZIA NAGYON SZÉP DÉLUTÁNT KELLEMES ESTÉT KÍVÁNOK LAJOS
    SZERETNÉK ÉRDEKLÖDNI MERE VANN EZEK A KÖVEK NAGYON GYÖNYÖRŰ A TÁJ JÓL VOLNA MEG NÉZNI KÖZELRÖL TOVÁBI SZÉP ESTÉT SZIA

    VálaszTörlés