2017. január 6., péntek

Hideg az már van!


Ma reggel csak úgy lazán vizes kézzel,miközben mosogattam,gondoltam kinézek időjárást nézni.
Kiléptem és a kilincsre izibe odaragadt a kezem! Azt a betyárját én erre nem számítottam!
Hirtelen elkaptam a kezem róla és azt hittem a bőrkémet levette. Égő,fájó érzés volt a tenyerembe és mint a villám be is vágódtam az ajtón. A szél kegyetlen erővel tombolt és tombol most is.
Szerintem ezért fizetnek neki. Később megnéztem a hőmérőz,no az -12 fokot mutatott.
Ez már valami! Na de hol a hó?! Hiszen mindenhol volt már valamennyi csak az én lakóhelyemet kerüli el a havazás. Ma az jutott eszembe ha havat akarok látni,bizony importálnom kell mert a végén még a színére sem fogok emlékezni.
Régen a tél az tél volt és hóval!!!! Bizony! Volt mikor akkora volt hogy derékig süllyedtem bele.
Mostanság meg úgy mennek el a telek hogy esik pár centicske,ha szerencsém van egy hétig is kitart aztán elolvad és meg volt ejtve a tél. Azt hiszem az új hólapát amit két éve vettem,nem egyhamar fog elkopni. Nem is volt még használva sem!
A gyerekeket sajnálom mert régebben a házunk előtti úton szánkóztak ám de kegyetlenül mivel innen lejt az út az utca vége felé. Tavaly már nem volt ebben az örömben részük. Hogy az idei télen lesz e,ez a jövő zenéje.
Mindenesetre én imádom nézni őket és hallgatni a sikolyokat,kacagásokat.
Vajon lesz ebben részem ezen a télen? Csak remélni merem....

By Vadász Ili


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése