2016. december 8., csütörtök

Tudjátok-e, hogy mitől zakatol a vonat?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell
vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy)
kocsi. Na mármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így
elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és
van az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az
alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból,
és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal
sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van
azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán visel-
kedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk,
a többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg!
Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem
zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont megint
teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.

A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket!
Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí.
A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele to-
vább. Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.

Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik
oldaláról a másikra, na ATTÓL zakatol a vonat kereke!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése