2016. november 17., csütörtök

Ez a bugyi,nem az a bugyi!

Egy kedves barátosnőm Tundrásnak nevez és még csak nem is hazudik! Mert hogy gyerekkoromban bizony iszonyatos rózsaszínnek nevezett bunda bugyogóban kellett járnom hideg napokon. Na ez a bugyogó nem volt ám semmi! Térdig ért és ha az Isten is úgy akarta és kiszakadt az egyik szárából a gumi,hát az menten a bokámig ért! Érdekesen néztem ki olyankor. Már eleve hogy akkoriban mackónadrágot hordtunk télidőben és naná hogy látszott a bunda bugyi szára vége!
Azt még megemlítem,nem is voltam soha felfázva!
Na itt most jó sok évvel ezelőtti sztori kezdődik amikoron még gumi volt a bugyik derekában.
Történt hogy mennem kellett a városi kórházba egy kivizsgálásra. Meg is történt a dolog és elindultam a buszmegállóhoz ami elég messze volt. Ahogy mentem a város főútján,éreztem elszakadt a gumi a bugyogómban. Gyorsan odakaptam nehogy lecsússzon rólam és csípőre tett kézzel mentem tovább. Nagyjából úgy nézhettem ki mint egy kurva aki éppen egy numerára vár. Rettenet hogy szégyelltem magam mert mit ne mondjak,jól megnéztek útközben. Sajnos a másik kezemben a táskám volt és azon a felén elindult lefelé rólam a bugyogó. Az volt csak a szerencsém a másik felét tudtam tartani mert másként iszonyat szégyenben kerültem volna.
Alig vártam odaérjek a busz pályaudvarra és betudjak menni a wcbe. Igen ám de mi a frászt csináljak a bugyival? Anélkül már mégsem mehetek haza! Nem volt nálam semmi amivel megtűzhettem volna.
Eszembe jutott kötök a derekára csomót csak hazáig bírja ki. Úgy is tettem. Nem volt az rossz ötlet csak az a csomó pont a hasam közepére került.
Úgy néztem ki a szűk szoknyában mint akinek hatalmas köldöksérve van! Nem is bántam volna csak hogy megint mindenki engem bámult csak most nem úgy tekintettek rám mint egy pasit kereső kurvára hanem mint egy hasi beteg nőre. Sajnálkozva de nagyon ám! Istenkém már azt hittem lesz aki sírva fakad!!!! Amint leszálltam a buszról egy ismerős nénike rögtön megkérdezte tőlem:
Arany Ilikém mi történt veled? Hasi sérved van talán?
Mondtam: Igen,az! De utána elmondtam neki hogy jártam. Szegény nénike bizonyára szimeringes volt mert látom ám csorog a lábaszárán le a pisi ugyanis annyira nevetett hogy alul kiizzadta a vizet.
Mondom néki: Látom a maga bugyogója is meg van átkozva! Vesse le és dobja a szatyorba!
Erre ő: Igazad van Ilikém! Be a boltba és ott a wcben lekapta a bugyingóját és a kapott nejlon zacskóba belevágta. Úgy ment haza. Én meg a röhögéstől majdnem utánoztam a nénikét mert nem cicózott semmit! :)

A lényeg hogy hazaértem és még a bugyogó is rajtam volt.
Akkor fogadtam meg hogy tű és cérna nélkül többé sehova!!!! De!!!!! Biztosító tű nélkül sem ám!!!
Máig a táskámban hordom eme eszközöket noha már régen nincs gumis derekú bugyim. Olyan legalábbis amibe gumit kell fűzni.


By Vadász Ili

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése