2016. október 18., kedd

Ma éh halálra ítéltettem a familyt!

Na jó! Csak majdnem... Ugyanis elhatároztam ma mán pediglen szilvás gombóc leszen ha a fene fenét eszik is! Tele lett a tökölőm a mindennapos húsevéssel!
Reggel földobtam a kolompért főni és izibe mentem diót törni ki az udvarra. Mire megfőtt addigra egy nagy vödör dió lett megtörve. Enyhén szólva is lefagytak az ujjaim mert nem mondanám hogy kellemes volt kint a sámlin ülni a hidegbe.
Aztán jött a kolompér törése. Ezt is megejtettem és előkészítettem a gombóchoz valókat.
Mög gyúrtam gyorsan és nyújtás.
Itt már erősen pörgettem a munkát.

Gombócok sorakozó!
Szép nagyok mert egész szilvát rakok mindig bele. Legyen már szilvás az a szegény gombóc!
No én ilyen szép markosakat csinálok mert ugye a szilvának kell a hely.
Kifőztem őket...Lett is egy 5 literes lábossal. Holnap is azt kell ennem de még Báró úr kutyám is azt fog enni. Ugye a family nem rajong érte. Oldalbordám egy kicsinykét evett de a taps elmaradt.
Hát persze! Ez nem húsból van ám! A fiam fölemelte a födőt meg gyorsan vissza is rakta.
Iszonyatos csalódás vett rajta erőt! Kész lelki trauma érte olyannyira hogy már futott is a pizzériába pizzát vönni. Nem baj! Ha éhen halnak ammán az ő bajuk leszen nem az enyém.
Ha mondjuk én kapok húsmérgezést,akkor is elpatkolnának mert nem lenne aki főzne nekik. Hát akkor nem mindegy????
Itt készen sima fahéjas cukorral. A fotó elcseszett mert kapkodtam.
Ittennék pedig meglocsáltam egy kis téföllel mert én úgy szeretem de nagyon.
Persze mikor készen lettem eme művel,nekiálltam diót pucolni de izibe ám!
Nem mondom az ujjaim igön csak oda lettek de lerendeztem a teli vödröt. Holnap jön a másikkal.
A seggemet szétültem a sámlin és mikor fölálltam hát pont úgy möntem mint aki szó szerint beszart. Édes Istenkém kész nyomorék lettem a sok üléstől!
Mögmostam a kezeimet és nekiláttam enni. Minden bajomat,kínomat rögtön elfelejtettem! El én még azt is hogy cukrosat nem ehetnék no de ki törődik ilyesmivel mikor előtte van az égi manna mert én ugyan nem! Jól bezabáltam és mit törődtem én azzal hogy a többiek mit esznek de egyáltalán túlélik e a mai napot?! Gondoltam a hűtő tele kajával. Legyen egy jó napjuk,kívánság műsor lesz. Azt eszneki ki belőle amit akarnak oszt jóvanazúgy!
Én jóllaktam,utána hogy ne ugorjon a cukrom az égbe,gyorsan békaptam az enyhítőt rája.
gy csöppöt magas maradt de hát ki a frászt érdekli mert engem ugyan nem!
Lett egy jó napom. Holnap megint dettó gombócot eszek ha már egy fél lakodalomra valót megfőztem.
Azért valami húsfélét főznöm kell ugye holnap mert a temetés sokkal többe kerülne neköm!
Ezért megmentem őket az éh haláltól mivel nem vagyok én annyira gonosz nőszemély.
Még ma kitalálom mi lesz holnap az életmentő menü a számukra. Ami biztos,az a hús. :))


By Vadász Ili



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése