2016. július 12., kedd

Mikor az ész vakációzik

Tegnap reggel mondok megyek dokihoz gyógyszereimet kiíratni. Van egy sárga papírom (nem a pszihón adták! ) arra vannak felírva mik kellenek. Mindig megőrzöm ne kelljen újra felírkálni. Ez úgy működik menés doki,a falon van a kis ládika és abba bedobás. Másnap receptekért menés,át a patika és még másnapabban újra megyek a bogyókért.
Tegnap mentem,bédobtam osztán be akartam menni a spárba de elfelejtettem. Kezdett tűzni a nap,ezt annak tudom be.
Ma reggel indulok a recipékért és az adminisztrátor hozza nékem sárga papírt hogy ezt nem tudta felirni a dokinő! Nomáménem! Ez mind szakorvosi javaslatra műkszik! És sorolja nekem....
Először is bagettet nem lehet felírni...
Másodszor tejfölt sem...
Tejet végképpen nem...
Aztán jött sorban a hús meg a jó fene tudja mi.
Állok ott mint Bálám szamara és nem értek semmit. Mutatja papírkát nézzem meg. Szemüveg nélkül?
Csak csíkokat láttam. Viszont hittem neki és mivel röhögött a rendelő közönsége hát a hökkenés után el visítottam magam cefetül én is. Nagy nehezen kinyögte hozom a rendes cekedlit vagy mi legyen?
Mondom neki tudod mit? Írjatok ki mindent és holnap újra jövök a recipékért. OK! Rendben!
Akik ott voltunk annyira nevettünk hogy én például majdnem hanyatt vágódtam egy székben.
Mondja Marika hogy mikor a dokinő meglátta tegnap a rendelésemet,percekig nem tudott dolgozni mert röhögő görcsöt kapott. Szóval ilyetén jártam ma és ma egész nap ha eszembe jut visítok mint a vett malac.
Mit ne mondjak az éj jó uram is lehidalt mikor elé tettem a megrendelendő papírt a gyógyszereimről.
Azt hiszem sokaknak jó napot szereztem ma az orvosnál!:)

By Vadász Ili

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése