2016. május 12., csütörtök

Tényleg műanyagból készül a zacskós rizs?

A zacskós rizst műanyagból készítik, ezért mérgező – terjed a neten. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek az elmúlt években Ázsia több országát is bejárták. Az idehaza kapható rizsek tesztje során mérgező anyagot nem találtak.


Kínáról, a kínai emberekről, ételekről és termékekről mindent elhiszünk, főleg ha időről időre ehhez hasonló, abszurd hírek érkeznek az ottani termékhamisításokról. A napokban ez a szóbeszéd terjed gőzerővel a neten:

” … a zacskós rizsnek sincs semmi köze a valódi rizshez, igaz rizsszemeket soha nem látott, csak port… Ezt a rizst ugyanis sok más termékhez hasonlóan műanyagból készítik, a legnagyobb gond az, hogy a természetesen Kínából elindult termék már Indonézia után elérte Európát is. A szemek hihetetlenül hasonlítanak az igazi rizsszemekhez és mivel olcsó, természetesen sokan megveszik a hamis terméket. Egyes források szerint a zacskós rizs édesburgonyát, krumplit, szintetikus gyantát tartalmaz, elfogyasztása gyomorpanaszokat, nagy mennyiség esetén súlyos mérgezést okozhat!”

Az olcsó, instant termékeket tényleg nem érdemes magasabb árkategóriájú társaikhoz hasonlítani, de a zacskós rizsek kapcsán általánosságban súlyos mérgezés lehetőségéről beszélni erős túlzás. A NÉBIH 2014-ben 34-féle Magyarországon kapható rizst tesztelt, amely során az összes termék megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt paramétereknek. A vizsgált termékekben nem volt sem mérgező anyag, sem génmódosított összetevő.
Az ételhamisítás persze nem ismeretlen dolog Ázsiában, és nem egyszer szóba került már a rizsek fertőzöttsége vagy szennyezettsége is; ebben a New York Times cikkben például a kínai környezetszennyezés következtében különféle fémekkel szennyezett rizsekről írnak.
Azt ne várjátok, hogy innen, látatlanban megmondjam nektek, hogy AZ a zacskós rizs, amit épp a kezetekben tartotok, mérgező-e (persze majdnem biztos, hogy nem), elmesélem viszont nektek azt az indonéziai történetet, amely a fenti rémisztgetésben is felbukkan, és amelynek tanulságait mindenki maga levonhatja.
 Indonéziában minden egy YouTube-videóval indult

2015 májusában a LiveLeak Channel On Youtube nevű videós csatornára feltöltöttek egy felvételt, amely címében azt ígérte: egy műanyagból rizst készítő kínai üzemet láthatunk. Bár a videóhoz csatolt szövegen kívül semmi nem utalt arra, hogy a feldolgozóüzemben tényleg rizst gyártanának, a videó másolata gyorsan elterjedt a kínaiakkal szemben félelmet érző indonéz lakosok körében – írja az IndonesiaExpat. A szóbeszéd felbukkanása után hatóságok jelezték, hogy ezzel kapcsolatos bejelentés nem érkezett hozzájuk.




Ami késik, persze nem múlik. Május 16-án előbb egy újságban jelent meg a kamurizses rémisztgetés, majd még aznap több tévében is lejátszották a fenti YouTube-videót. Két nappal később egy 29 éves indonéziai nő, Dewi Septiani arról számolt be a hatóságoknak, hogy az általa vásárolt 6 kiló rizs nagyon furcsán viselkedett főzés közben, sőt elfogyasztása után családjában többen is rosszul lettek. És mivel ő maga is látta a videót, gyorsan a rendőrséghez fordult. Jelentését követően a hatóságok kiszálltak a szóban forgó piacra, bezárták, majd a kérdéses bolt kínálatából és a Dewinél talált maradékokból mintát adtak le több szervezetnek – egy állami tulajdonú cégnek, a rendőrségnek, az élelmiszerügyi hatóságoknak, valamint a kereskedelmi és a mezőgazdasági minisztériumnak – is.

Fokozódó pánik

Ezután érdekes dolog történt: a bevizsgáló szervezetek közül a leggyorsabban egy állami tulajdonú cég, a Sucofindo jelentkezett eredményeivel, arról adva hírt, hogy a termékben PVC nyomait találták, egészen pontosan a PVC-gyártásban használt összetevők közül hármat. Százalékokról a jelentésben nem esett szó.

Ezzel párhuzamosan újságírók arról számoltak be, hogy egy 2011-es dél-koreai cikk szerint Kínában nagyüzemben árulják a műanyag rizst. A szingapúri eredetű, de bizonytalan források által közvetített infó gyorsan körbejárta Indonézián kívül Malajziát is, sőt idővel a politika – egészen pontosan a belügyminiszter – is követelni kezdte az importőrök felelősségre vonását.

A szóbeszédek országszerte nyugtalanságot szültek, és egyre több helyről érkeztek hasonló lakossági bejelentések kamu rizs által okozott megbetegedésekről. A rendőrség a nyugalom helyreállítása érdekében nem tehetett mást, minthogy mindenhová kiszállt, és begyűjtötte a hírbe hozott mintákat.
Negatív eredmények

Május 26-án aztán a rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a még nem ismertetett vizsgálatok mindegyike negatív eredményt hozott, vagyis nem találtak műanyagot az elemzett mintákban. A kérdésre, hogy akkor a Sucofindo miért talált műanyagot a rizsben, a kapitány azt felelte: vagy más módszerekkel dolgoztak, vagy már eleve szennyezettek voltak az eszközeik. Az élelmiszerügyi hatóság vezetője szerint sem a WHO, sem a hírbe hozott más országok hatóságai nem találtak szennyezett rizsre utaló jeleket a régióban.

A rendőrségi laborosok szerint az történhetett, hogy az emberek mindennapos rosszulléteiket összekötötték a kamu rizsről szóló, hirtelen fellángolt szóbeszédekkel – írja a  Jakarta Post. Egyes – politikusok által is terjesztett – konteók szerint a szóbeszéd mögött az élelmiszermaffia állhatott, amely a rémületkeltés révén akart nagyobb bevételre szert tenni ramadán környékén. Voltak, akik még a híresztelést elindító nő indítékait is ki akarták vizsgáltatni; a vádakkal szemben a 29 éves nő azzal védekezett: csupán egy aggódó anya félelmei hajtották.

A cikk, amelyből a fenti történetet idéztem, ezekkel a mondatokkal zárul:
Az önmagában nem okoz fájdalmat, ha szennyezett vagy hamisított élelmiszerekre hívják fel a figyelmünket. De az sem, hogy kétszer átgondoljuk: nem arról van-e szó, hogy a média megerősítetlen szóbeszédeket akar tényként tálalni nekünk.

 Itt a hamis videó amely hülyét csinált az emberekből.



forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése