2016. május 16., hétfő

Milliókba kerül még ma is Lenin, a bolsevizmus atyja

Lenin testének tartósítása egyáltalán nem olcsó feladat: az orosz kormány a 2016-os évre több mint 54,5 millió forintnak megfelelő rubelt áldoz az egykori szovjet vezetőre. A 92 éve folyó tudományos projekt részletei titkosak, viszont egyáltalán nem biztos, hogy a Lenin-labornak nevezett kutatócsoport még sokáig fennmaradhat.Moszkvában egy csapat szakértőnek kifejezetten az a munkája, hogy néhány naponta besétáljon Lenin mauzóleumába, ellenőrizze a holttest állapotát, feljegyezze, hogy a bőr melyik részét kell majd javítani, majd visszazárja a mauzóleum ajtaját, és várjon a következő vizitre.
Lenin teste a mauzóleumban
Forrás: RIA Novosti/Lastochkin Oleg
 
 Néhány évente ugyanezek a szakemberek újrabalzsamozzák a testet, és kijavítgatják az apróbb hibákat, amelyeket az enyészet okozott a nagy szovjet vezéren – majd laborjukban nekiállnak tökéletesíteni azt a kémiai egyveleget, amely lehetővé teszi, hogy ma is úgy láthassuk Lenint, ahogyan 1924-ben, a halálakor kinézett.

Nem ez volt az eredeti ötlet

Amikor 1924 januárjában Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió első vezetője meghalt, még senki nem tervezte, hogy a testét majd’ száz évig, szigorúan titkos módszerekkel, rengeteg szakértő bevonásával fogják tartósítani. A vezért először csupán ideiglenesen balzsamozták be, hogy a Szövetségek Házában nyitott koporsóban felravatalozott bolsevik vezető előtt bárki leróhassa kegyeletét.
A The Moscow Times szerint négy nap alatt több mint ötvenezren érkeztek, hogy leróják tiszteletüket a szovjet rendszer megalapítója előtt. Ebben az időszakban annyira hideg volt a fővárosban, hogy az épület előtt tábortüzeket gyújtottak, nehogy a sorban állók halálra fagyjanak.  Lenin holtteste odabent  is mínusz 7 Celsius-fokban feküdt a ravatalon. 
Az eredeti terv az volt, hogy a vezért a Vörös téren temetik majd el. A Szövetségek Háza után a holttestet egy ideiglenes, fából készült mauzóleumban helyezték el a téren, ahol a hideg miatt még mindig feltűnően jó állapotban maradt. Itt összesen 56 napig feküdt a holttest, amikor a hatóságok úgy döntöttek, hogy hosszabb távra is tartósítják Lenin tetemét.
Lenin a koporsóban
Forrás: Origo
 

Fagyasztani akarták a szovjet vezért 

Az első elképzelések között még nem volt szó balzsamozásról, sokkal inkább fagyasztásról: Németországból hozatott hűtőberendezéssel akarták tartósítani a halott vezér testét. Vlagyimir Vorobjov és Borisz Zbarszki kémikusok gyakorlatilag az utolsó pillanatban léptek közbe, hogy tisztázzák: 
a fagyasztással csak nagyon kevés ideig tudnák megóvni a rothadástól a testet.  Ők a bebalzsamozást javasolták, a hatóságok pedig némi huzavona után belementek ebbe a megoldásba. Az idő sürgette őket: ekkor már március vége volt, a hőmérséklet emelkedni, a test pedig oszlani kezdett.
 Lenin ekkorra már jócskán megsínylette a két hónapnyi "kiállítást": a bőrén sötét foltok jelentek meg, a szemgödrei pedig eldeformálódtak, mindezt az egyre emelkedő hőmérséklet, illetve az emiatt felgyorsuló bomlás okozta. Fontos volt tehát, hogy minél hamarabb nekilássanak a munkának.  
Lenin, a Szovjetunió első vezetője
Forrás: Origo

Megalakult a Lenin-laboratórium, amelynek egyetlen feladata a szocialista vezér testének tartósítása lett. A Vorobjovot és Zbarszkit is összefogó csapat kifejlesztett egy hatékony kémiai egyveleget, amelynek segítségével immár 92 éve minimálisra csökkentették Lenin testének természetes romlását. A ma is álló mauzóleum 1924. augusztus elsején nyílt meg.

Hullakísérletek a mauzóleumban

A tudósoknak sikerült megőrizniük a vezér belső szervein kívül mindent, ezeket azonban el kellett távolítani, mert nem találtak olyan megfelelő balzsamozási technikát, ami a szerveket is tartósította volna. A Lenin-laboratóriumban fénykorában  több mint kétszáz kutató dolgozott azon, hogy minél jobb minőségben tartósíthassák a testet, ez pedig majdnem mindennapos munka volt: néhány naponta egy kutatónak meg kell vizsgálnia a holttest állapotát, 18 havonta pedig a mauzóleum alatti speciális kamrában újra be kell balzsamozni. Ez a procedúra sem egyszerű: a tudósok óvatosan megmossák a testet, megfürdetik a balzsamozó folyadékban, amit az erekbe is befecskendeznek. Aztán visszaviszik Lenin testét abba a kifejezetten erre a célra épített, speciálisan megvilágított és lehűtött kamrába, amelyben a turisták is láthatják. 
Így nézhetik meg ma is a turisták Lenin bebalzsamozott testét
Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Oleg Lastochkin

 A holttest egyébként már nem teljesen természetes: bár óvatosan bánnak vele, és hatékonyan tartósítják, azért elkerülhetetlen, hogy egyes szövetek előbb-utóbb teljesen elbomoljanak – ezeket a kutatók mesterséges anyagokkal helyettesítik. Kicsit horrorfilmre hajaz az is, hogy a mauzóleum alatt az új balzsamozási technikákat általában ismeretlen holttesteken tesztelik. 

Az idővel futnak versenyt

A rendszerváltás után kicsit megingott a mauzóleum sorsa: az új demokratikus orosz kormány el akarta temetni az egykori vezért, a mauzóleumot pedig teljesen lerombolta volna. A terv hallatán hatalmas tüntetés szerveződött a Vörös téren, így a kormány végül lemondott elképzeléséről, de megvonta a támogatást a holttestet tartósító tudósoktól. Az orosz kommunista párt gyűjtötte össze adományokból azt az összeget, ami a "Lenin-laboratórium" fenntartáshoz szükséges volt, csak az elmúlt néhány évben sikerült ismét kormányzati pénzt is szerezni a projektre.
 A mauzóleum a Vörös téren. Most a győzelem napján tartott ünnepségek miatt zárva tart, legközelebb május 18-án nyit ki újra 
Forrás: RIA Novosti/Alexander Vilf

 A balzsamozási módszerek egyébként szigorúan titkosak, akárcsak a mauzóleum pontos működése. Az újságírókat újabban nem engedik be a turisták elől elzárt területekre, bár az 1990-es években több riport- és dokumentumfilm is készült, ami Lenin testének tartósítását mutatta be. Az új kormányzat azonban szigorúan őrzi a titkokat – valószínűleg azért, mert nem akarják, hogy csúfot űzzenek belőlük az újságírók. Nem is csoda: egy holttest folyamatos tartósítására éppen most adott a kormány több mint 54 millió forintnak megfelelő rubelt – a kutatókat pedig csak azért fizetik, hogy Lenin testét kenegessék. Úgy tűnik azonban, hogy a hagyomány lassan megtörik: a Lenin-laboratóriumnak nem a finanszírozás hiánya, sokkal inkább az idő az ellensége.  A fiatal tudósok ugyanis egyre kevésbé szeretnének ezzel foglalkozni, az idősebbek pedig nem élnek örökké – így érhet véget egy 92 éves tudományos projekt, ha nem lesz olyan szakember, aki tovább vinné a balzsamozás hagyományát.

"Mi lett Lenin agyával?

 A balzsamozás előtt Lenin összes belső szervét, így az agyát is eltávolították. A kultusza kellős közepén a felbecsülhetetlen ereklyét a Szovjet Agyintézetbe szállították, ahol azt tanulmányozták, mitől lehetett ilyen zseniális gondolkodó és politikus, mi áll a "rendkívüli képességei" hátterében. Az agy darabjait még ma is őrzik az Agyintézet utódaként működő Neurológiai Központban, amely az Orosz Tudományos Akadémia részeként tevékenykedik."
 Forrás: RIA Novosti/Ria Novosti



Forrás: Origo

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése