2016. április 22., péntek

Így nyaltunk a 20. században

A fagylalt több ezer éves történelme során már számos nép fiainak okozott hűsítő pillanatokat a forró nyári napsütésben. Az ókori Kínában még sörbetszerű, gyümölcsöket, tejet, mézet és bort tartalmazó édességkülönlegességet fogyasztottak, Hippokratész még orvosságként ajánlotta, Nagy Sándor csaták előtti élénkítő szerként használta, I. Károly angol király pedig már államtitoknak minősítette a kedvenc fagylaltja recepjét. A ma ismert első fagylaltot egy szicíliai kínálta vendégeinek a Párizsban, 1686-ban alapított Procope nevű, ma is működő kávéházában. Magyarországon az Észak-Olaszországból bevándorolt cukrászok már a 18. századtól árultak fagylaltot. A hideg nyalat – ahogy a nyelvújítás előtt a fagyit hívták – sikere azóta is töretlen, a Fortepan képeivel nagy- és dédszüleink fagyizási szokásait mutatjuk be.
 Szentháromság utca a Szentháromság tér felől nézve (1958)
 Várkerület, piac (1915)
 Szapáry utca 28. (ekkor gróf Szapáry utca 1.), Kádár cukrászda (1935)
 Fagylaltárus 1935-ből
 Piazza Marconi a Lago Maggiore partján, a magyar női tornász válogatott tagjai (1940)
 A győri Sarló köz az Aradi vértanúk útja felől (1957)
 A szegedi Kálvária sugárút - Londoni körút sarok (1959)
 Fagyizás 1962-ben
 A Tátrai Villamos Vasút (TEŽ) állomása mellett i fagyizó (1964)

A hatvanas-hetvenes évek
 A dombóvári cukrászda (1964)
 Fagyizó lány a Balatonnál (1965)
 Dombóvári fagylaltos a Dvorzsák ház előtt (1969)
 Az egri Hadnagy utca, jobbra az Ady Endre utca (1970)
 A budapesti Rákóczi út 40. (1971)
 A mohácsi Szent János utca - Mészáros utca kereszteződése a révátkelőnél (1972)
 Még hideg időben is (1976)
 A nyaralás elengedhetetlen kelléke (1980)


 via

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése