2017. június 20., kedd

Egy kis szórakozás felnőtteknek! Női fotók ( Hot Chicks ) ( +18 )




Hagia Sofia



A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.Az első nagy templomot II. Konstantin – Konstantinápoly város alapítója (korábban Büzantyon, napjainkban Isztambul), Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV. századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette. 

A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemiosz és az építész milétoszi Iszidórosz nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.

A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami csak első pillantásra, de rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei, a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre emelkedik. A szegedi dóm kupolája belül 33,4; kívül 53,6 méter magas.)
Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete.

1934-ben, már a Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt, az épületet szekularizálták és megnyitották, mint Ayasofya Múzeumot. 
Mindazonáltal a mozaikok továbbra is vakolat alatt maradtak, és az épület karbantartása is kívánnivalót hagyott maga után. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betörött ablakokat, piszkos márványbevonatokat, beázást és hibás tetőt regisztráltak a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, a kupola még ma (2005-ben) is részben fel van állványozva. A felső szint mozaikjainak egy részét kibontották a vakolat mögül és restaurálták.

Az épület több ortodox templom mintájául is szolgált, bár a szláv világban (főleg Oroszországban) kicsit módosítottak a stíluson: keskenyebb, de magasabb kupolákat emeltek a templomjaik fölé (például a kievi Szent Szófia katedrális). A templom több mecsetet is ihletett, ilyenek például akár Isztambulban is találhatók: a Szulejmán mecset és a Rustem Pasa mecset.


Szerkesztette: Vadász Ili

Fenghuang a kínai Velence

Ha nem jutnak el Olaszországba, bizonyára a kínai szerelmesek is szívesen gondoláznak saját Velencéjükben. Az idilli olasz várost Hangzhou régiójában,Fenghuangban építettek újra. A replika épületek állítólag igen népszerűek a kínai ingatlan tulajdonosok körében, akik kifinomultságot és anyagi jólétük reprezentációját látják a másolatokban.

Szerkesztette: Vadász Ili

2017. június 19., hétfő

Kiderült, ki volt Leonardo da Vinci édesanyja

Leonardo da Vinci édesanyjának kiléte évtizedeken át kérdéses volt, ám egy neves kutató nemrég kiderítette, ki volt a reneszánsz zseni egyik legközelebbi hozzátartozója. Martin Kemp Leonardo-szakértő eddig figyelmen kívül hagyott itáliai dokumentumok vizsgálatát követően arra a megállapításra jutott, hogy a művésznek egy 15 éves árva lány, Caterina di Meo Lippi adott életet 1452. április 15-én.
A meglévő iratokból tudjuk, hogy Leonardót elsősorban édesapja, a jegyzőként dolgozó Ser Piero nevelte, és a kutatók azzal is tisztában voltak, hogy a férfi Leonardo édesanyjával nem állt házastársi kapcsolatban. Az eddig ismert iratokban arra nézve is történtek utalások, hogy az anyát Caterinának hívták.

A nő kilétét illetően hosszú évtizedek óta folynak a találgatások. Freud úgy vélte, hogy Mona Lisa titokzatos mosolyában bizonyára a művész édesanyjának arckifejezése tükröződött vissza, és ennek köszönhető a pszichoanalitikus szerint, hogy Leonardónak sikerült a „határtalan gyengédség ígéretét” és a baljóslatú fenyegetést” is megragadni a festményen.

A közelmúltban zajló kutatások inkább a konkrét életrajzi adatokra összepontosítottak, és volt, aki úgy vélte, Leonardo édesanyja egy észak-afrikai vagy a mai Törökország területén élt rabszolga volt. A Caterina akkoriban valóban gyakori rabszolganévnek számított, egy kutatás során pedig kiderítették, hogy Leonardo ujjlenyomata közel-keleti származású emberekkel mutat közös jellemzőket.


Martin Kemp művészettörténész, az Oxfordi Egyetem professor emeritusa szerint Caterina valójában azonban egy helyi lány volt. A kutató szerint a nő élete meglehetősen szomorú történetre utal. A vinci és firenzei levéltárakban végzett kutatásai során Kemp kiderítette, hogy Caterina és testvére, Papo árvasorsra jutottak, és nagymamájukkal egy Vinci melletti szegényes parasztházban éltek. Eközben Ser Piero jogászkarrierje éppen kezdett beindulni Firenzében, és ekkoriban már minden bizonnyal házas is volt. Ám Ser Piero egy szülővárosában, Vinciben tett látogatásakor, 1451 júliusában bizonyosan találkozott Caterinával, akit teherbe ejtett. Ezt követően a férfi családja feltehetően hozománnyal látta el a lányt, hogy hozzá tudjon menni valaki máshoz.

Kemp a történetet főként ingatlanadó-nyilvántartások alapján rakta össze, és kiderítette, hogy az apa egy kisebb jogügyletet is lebonyolított Caterina férje részére, ami ismét csak összeköti a szülőket. A kutató új, egy firenzei gazdasági szakemberrel, Giuseppe Pallantival közösen írt Mona Lisa: The People and the Painting című munkájában vázolta fel elméletét. A szerzők szerint ez az első olyan kötet, amely fényt derít Leonardo anyai ágon való leszármazására.

Leonardo ismert rokonai 2016 áprilisában

Tavaly olasz kutatóknak sikerült Leonardo 35 élő rokonát azonosítaniuk, ám mindannyian az apai ággal hozhatók összefüggésbe. Az élő rokonok között találjuk többek között Franco Zeffirelli világhírű olasz rendezőt, a Rómeó és Júlia 1968-as filmváltozata, valamint az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó Napfivér, holdnővér direktorát.


Ahogy arra a szerzők a címben utalnak, munkájuk új részletekkel gazdagítja Lisa del Giocondóval, Leonardo leghíresebb festményének modelljével kapcsolatos tudásunkat. A Mona Lisa még Leonardo édesanyjánál is jobban megmozgatta a művészetrajongók fantáziáját, amelyek az azon szereplő nő kilétét firtató teóriáktól kezdve a képen szereplő titkos vallási jelképekkel kapcsolatos elméletek felállításáig terjednek. Kemp józan képest fest a középosztálybeli nő életéről, akinek férje cukor-, bőr- és rabszolgakereskedelemmel foglalkozott. 



A természet mérnökei


A valódi hódok mindig vízközelben – rendszerint patakok és kisebb tavak mellett – tanyáznak, ahol általában gondosan kidolgozott, kúp alakú lakhelyet, úgynevezett hódvárat építenek. Először víz alatti üreget ásnak – többnyire a part oldalfalába -, és agyagból, kövekből „alapozást raknak köré.
Erre további rögökkel és kövekkel vegyesen gallyakat halmoznak, amíg az építmény jóval a víz fölé emelkedik. Egyetlen belső lakókamrát vájnak bele a vízszint fölötti részbe, a belső falak akár az egyméteres vastagságot is elérhetik. A rejtekhelyhez legalább egy víz alatti bejáróalagút vezet. A hódváron kívül rendkívül jól használható gátakat és csatornákat is készítenek. A gátak anyaga szintén sár, kő és rőzse, de vastag ágakat, sőt egész fatörzseket is felhasználnak.
Ezek a gátak rendszerint duzzasztóművek, egyrészt magasan tartják a vízszintet a csatornákban – amelyeken a hódok farönköket úsztatnak a tóba -, másrészt biztosítják, hogy a hódvárat állandóan víz vegye körül, így védik a ragadozók támadásaitól. A vörös hódmókust lakóhelyén, Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén „hegyi hódnak" nevezik, pedig ritkán él nagy magasságban. Igaz, hogy a tengerszint felett egészen 2200 méterig előfordul, de gyakoribb alacsonyabb szinteken, ahol a tűlevelű erdőket és más sűrűn benőtt, fás terepeket kedveli. Gyakran fordul elő patakok közelében vagy nagyon ingoványos területeken.

Szerkesztette: Vadász Ili

Ezzel a pofátlan trükkel nyúlják le az adataid, ha feltöltőkártyás vagy

2017. június 30-ig minden feltöltőkártyásnak adatot kell egyeztetnie a mobilszolgáltatójával, ha nem akarja, hogy a telefonszáma megszűnjön. A szélhámosok most ezt használják ki és a különböző  szolgáltatók munkatársának kiadva magukat gyűjtik be könnyedén a személyes adatainkat.

Adattolvajokra figyelmeztet a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság: a rendőrség információi szerint a szélhámosok legújabb módszere az, hogy bizonyos mobiltelefon szolgáltató munkatársának adják ki magukat és így hívnak fel feltöltőkártyás ügyfeleket, majd az adategyeztetési jogszabályra hivatkozva gyűjtik be a személyes információkat.

Ezekkel az adatokkal a szélhámosok azonban később a saját számaikat regisztrálják.
Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy egy szolgáltató sem kezdeményez adategyeztetést telefonban, vagy SMS-ben. Éppen emiatt ne adjuk meg senkinek az adatainkat, ha ilyen módón kérik tőlünk.


A személyes adatokat mindig bizalmasan kell kezelni
A fent említett eseten kívül más helyzetekben is érdemes bizalmasan kezelnünk a személyes adatainkat, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy azokat éppen ki és mire fogja felhasználni.

A személyes információk és fotók közösségi oldalon való megosztása azonban mára sokak számára napi tevékenységgé vált, így az adataink megszerzése a szélhámosoknak szinte gyerekjáték.  Fontos tudnunk, hogy minden adat, amit nyilvánosan osztunk meg magunkról és másokról, kontrollálhatatlanul kerül a kibertérbe és olyanok számára is elérhetővé válik, akik vissza tudnak élni vele.

Minden ötödik ember beismeri, hogy az érzékeny adatait megosztja olyanokkal, akiket kevésbé vagy egyáltalán nem ismert. A felhasználók veszélyeztetik magukat, lehetőséget biztosítanak a kiberbűnözőknek például a személyazonosság lopásra vagy pénzügyi visszaélésekre - világít rá a Kaspersky Lab felmérése.

A kutatásban résztvevők 37 százaléka tesz közzé pénzügyi- és tranzakciós részleteket, 41 százalékuk beszkennelt útlevelet, jogosítványt és egyéb személyes dokumentumot, további 30 százalék a jelszavát.
A kutatás szerint az emberek nemcsak az adataikat osztják meg, hanem olyan készülékeket is, amelyeken az értékes adatokat tárolják. Valójában 10 százalékuk adta meg már PIN-kódját idegennek azért, hogy hozzáférése legyen készülékéhez, valamint 22 százalékuk hagyta el a készülékét védtelenül és felügyelet nélkül emberek között. Továbbá a válaszadók 23 százaléka adta át a készülékét egy másik személynek rövid ideig.

(VIA)

2017. június 14., szerda

Jurij Mihajlovics csodás festményei.

Nyári csendélet
Egy régi park
Füzike virágok
Irisz a tóparton
Elvonult a vihar
Vízi liliomok
Holtág
Fehér vízi liliomok a holtágban
Ébredezés
Csend a tavon
Zivatar
Nozon folyó, Pronya
Szivárvány

Szerkesztette: Vadász Ili